|
2008, 2009 FELTÖLTÉS ALATT...
2008. év (adatok E Ft-ban)
__________________________________________________________
2006. év (adatok E Ft-ban)
__________________________________________________________
2005. év (adatok E Ft-ban)
SZMSZ
Harkakötöny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2011.(V.2) rendelete A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzata
Harkakötöny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban. Ötv.) 18.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, szervezeti és működési rendjének részletes szabályairól (továbbiakban: SZMSZ) az alábbi rendeletet alkotja:
I. Általános rendelkezések
1.§.
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Harkakötöny Község Önkormányzata Székhelye: 6136 Harkakötöny, Kossuth u,1. Működési területe: Harkakötöny község közigazgatási területe.
(2) Az önkormányzat igazgatási feladatainak ellátására Kelebia Községi Önkormányzattal körjegyzőséget tart fenn. A körjegyzőség működési területe: Kelebia és Harkakötöny Községek közigazgatási területe. (3) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt : 5 fő. A képviselők névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.
(4) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. Az önkormányzati jelképek leírását és azok használatát külön rendelet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat hazai kapcsolatai:
(6) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai: Lengyelország: Walim településsel.
II. A képviselő-testület feladat- és hatásköre
2.§.
(1) Az önkormányzat, jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:
3.§.
Az önkormányzat a törvény által előírt kötelező feladatai mellett gondoskodik: · a településrendezés és településfejlesztés, · az épített és természeti környezet védelme, · a lakásgazdálkodás, · a vízrendezés, csapadékvíz elveztetés, csatornázás, · a köztisztaság, a helyi tűzvédelem és közbiztonság, · a gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátásáról 3.
4.§.
Az önkormányzat közreműködik: · az energiaszolgáltatás, · a foglalkoztatás feladatainak megoldásában. 5.§.
Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak részletes felsorolását a rendelet 5.számú melléklete tartalmazza. 6.§.
(1)A képviselő-testület - az át nem ruházható hatáskörök kivételével – egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint a társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlására utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
(2)A képviselő-testület által a polgármesterre és a bizottságokra átruházott hatáskörök, tovább nem ruházhatók.
(3) Az átruházott hatásköröket az 1. sz. melléklet tartalmazza.
7.§.
A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Ötv. Tartalmazza.
III.
A képviselő-testület működése A képviselő testület munkaterve
8.§.
(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, (minden naptári év január 15-ig.) A munkaterv elkészítése, előterjesztése a polgármester feladata és a képviselő-testület hagyja jóvá. A munkaterv indokolt módosításait a polgármester terjeszti elő és a képviselő-testület fogadja el.
(2) A munkaterv elkészítéséhez – amely a képviselő-testület által elfogadott cselekvési programra épül – javaslatot kell –kérni a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, és az intézmények vezetőitől. (3)A képviselő-testület munkaterve tartalmazza: · a testületi ülések tervezett időpontját, · a napirendek címét, · a napirend előkészítésének felelősét, · az előterjesztést megtárgyaló bizottságok felsorolását, · az előterjesztők nevét, tisztségét vagy beosztását, · a meghívottak körét.
(4)A polgármester gondoskodik arról, hogy a munkatervet mindazok megkapják, akiktől az összeállításra javaslatot kértek.
A képviselő-testület összehívása
9.§.
(1) Az ülést össze kell hívni a képviselők egy negyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára. (2) A képviselő-testület összehívását a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak esetén, az ülést a polgármester a kézhezvételtől számított, 15 napon belül hívja össze. (4) Rendes testületi ülésen az (1)-(2) bekezdés napirendjét meg kell vitatni. (5) A képviselő-testület üléseit a polgármester, hívja össze. Akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze. (6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
IV. A képviselő-testület ülései
10.§.
(1) A képviselő-testület, döntéseit a képviselő-testületi üléseken hozza meg. (2)A képviselő-testületi ülések típusai:
(3) A képviselő testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. (4) Esetenként ülésszakot is tarthat, ha az ülés várható időtartama a 8 órát meghaladja. (5) Az együttes testületi ülés összehívása a polgármesterek együttes kezdeményezésére, az egyetértésükkel meghatározott időpontra és helyszínre, általuk megküldött meghívóval történik. A meghívó kézbesítésének a rendje a jelen szervezeti és működési szabályzat általános szabályai vonatkoznak. (6) Az együttes ülést- ha a polgármesterek eltérően nem állapodnak meg- Kelebia község polgármestere vezeti. (7) Az együttes ülésen a képviselő-testületek határozat képességére és a döntéshozatalra vonatkozó szabályokat külön-külön kell vizsgálni.
11.§.
(1) A képviselő-testület ülésének meghívóját az ülés előtt legalább 3 nappal nyomtatott formában kell kézbesíteni a képviselők részére. (2) A meghívó tartalmazza: · az ülés helyét és kezdési időpontját, · a javasolt napirendeket, · a napirendek előterjesztőit. (3) Rendkívül indokolt, halaszthatatlan esetben 3 napnál rövidebb időpontban, de legalább egy nappal az ülés előtt is összehívható a képviselő-testület ülése. Ebben az esetben a meghívót tértivevénnyel kell kézbesíteni a meghívott részére.
12.§.
(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozás joggal kell meghívni:
· az országgyűlési képviselőket · a települési képviselőket, · a körjegyzőt, · az intézmények vezetőit, · a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit · a Harkakötönyi székhelyű civil szervezetek vezetőit. (2.sz.függelék-civil szervezetek)
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
13.§.
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Erről a lakosságot a községháza előtti hirdetőtáblán való közzététellel kell tájékoztatni.
(2) A képviselő-testület:
a.) zárt ülést tart:
b.) zárt ülést rendelhet el:
(3) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. (4) A zárt ülés – a napirendekhez fűződő fontos (személyiségi, gazdasági, üzleti, stb) érdekeknél fogva - nyílt üléssé minősítése nem lehetséges.
A képviselő-testületi ülés vezetése
14.§.
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(4) Az ülés akkor határozatképes, ha azon a megválasztott képviselők több mint fele(legalább 3 fő) jelen van.
(5) A polgármester az ülés vezetése során:
(6) Amennyiben a határozatképesség nem biztosított és ennek létrehozása is eredménytelen marad, a testületi ülést be kell rekeszteni. A soron következő testületi ülésen először az elmaradt napirendeket kell megtárgyalni, vagy soron kívüli ülést kell összehívni, amennyiben az elmaradt napirendek megtárgyalása ezt indokolja.
(7) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirend megtárgyalásának – indokolt – elnapolását. Erről a képviselő-testület határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának újabb időpontját.
Az előterjesztés
15.§.
(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
(3) Egyszerűbb döntést igénylő (un. egyéb) ügyekben nem szükséges a (2) bekezdésben részletezett előterjesztést készíteni. (4) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik: a.) a polgármester, b.) az alpolgármester, c.) a körjegyző, d.) a képviselő-testület bizottságai, e.) települési képviselő, g.) az önkormányzat intézményének vezetője, az intézmény tevékenységéről szóló beszámoló esetén,
(5) Az előterjesztő, az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet, általában 5 perces időtartamban, míg az érintett bizottság képviselője 3 percben fejtheti ki a bizottság álláspontját.
Beszámoló
16.§.
(1) A beszámoló - önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, - a képviselő-testület határozatának végrehajtásáról, - az interpellációk kivizsgálásáról, - az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető. (2) A beszámoló benyújtására a polgármester, a bizottsági elnök, a körjegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.
A képviselői önálló indítvány
17.§
(1) Az előterjesztések alapján napirendre felvett ügyekkel össze nem függő, önálló indítványt tehetnek a képviselők, amelyet a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal korábban, írásban beterjeszteni. (2) A polgármester a képviselői önálló indítványt, a képviselő-testület ülésén, napirendi pontként javasolja megtárgyalni. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról tájékoztatja a képviselő-testületet és az elutasítást köteles megindokolni.
(3) A beterjesztésnek tartalmaznia kell: az önálló indítványt beterjeszteni szándékozó képviselő nevét, az indítvány szövegét és az előterjesztő saját aláírását.
(4) A képviselő-testület ülésének napirendjére, önálló napirendi pontként felvehető indítványok:
A sürgősségi indítvány
18.§.
(1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt a sürgősségi indítvány tárgyában.
(2) A sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:
a.) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – a képviselő –testületi ülést megelőző nap 14.00-ig óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be: a polgármester, az alpolgármester és a jegyző. Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet a képviselő-testület ülésére, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli megtárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a képviselő-testület ülését.
b.) Ha a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak, a sürgősség lényegének rövid megindokolására.
c.) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirend meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendi pontként kerül megtárgyalásra. (3) Ha a képviselő – testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt az első napirendként kell megtárgyalni.
A módosító javaslat
19.§.
A rendeleti és határozati javaslathoz a képviselők és a jegyző módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolni kell.
A vita
20.§.
(1) A polgármester minden egyes előterjesztés felett vitát nyit. Az előadóhoz a képviselő testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid válasz adni.
(2) A napirend feletti vitában a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak általában egy alkalommal fejthetik ki véleményüket, maximum 3 perces időtartamban. Az ettől történő eltérésről a testületi ülés vezetőjének javaslatára, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Személyes érintettség esetén, a viszonválaszra 2 perces lehetőséget adhat a testületi ülés vezetője.
(3) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának további korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a vitában elhangzottakra.
21.§.
A napirend előadója, a szavazás megkezdése előtt, bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
22.§.
A szavazás előtt a körjegyzőnek a szót meg kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően, észrevételt kíván tenni.
A szavazás
23.§.
(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként vitára bocsátja úgy, hogy: · előbb a vitában elhangzó módosító kiegészítő indítványokról (az elhangzás sorrendjében) · majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a képviselő-testület. (2) A javaslat elfogadáshoz a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(3) A képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára, a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(4) A minősített többséghez a megválasztott képviselők, több mint felének szavazata szükséges (5) Minősített többség szükséges:
· az önkormányzati rendeletalkotáshoz · az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, · önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, · külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozáshoz, · intézmény alapításához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez, · képviselő kizárásához, · zárt ülés elrendeléséhez, · a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához, · a polgármester elleni kereset benyújtásához, · hitel felvételéhez, · kitüntetés, díszpolgári cím, kitüntető díjak adományozásához, · községrendezési terv elfogadásához, · testületi hatáskörök átruházásához, · alapítvány létrehozásához, módosításához és megszüntetéséhez, · az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntések meghozatalához.
(6) A képviselő-testület, döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselők minősített szótöbbséget igénylő döntéseknél „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek rész a szavazásban, illetve tartózkodhatnak a szavazástól.
(7) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester a körjegyző útján gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamely képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni.
24.§.
(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az ezzel kapcsolatos titoktartási kötelezettség betartására. (2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkosság feltételeinek a biztosítása a jegyző feladata. (3) A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni. (4) A képviselő-testület esetenként névszerinti szavazást is elrendelhet. A névszerinti szavazást a jelenlévő képviselők több mint fele kezdeményezheti. A névszerinti szavazásnál a jegyző, egyenként, külön hitelesített névsor szerint olvassa a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igennel” vagy „nemmel” szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A polgármester és az alpolgármester utoljára szavaznak.
25.§.
(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal (arab számmal) és évszámmal, hó és nap zárójelben történő megjelölésével kell ellátni, a következő szerint:……/200..(hó. nap.)sz. kt. hat. (2) A határozatok kivonatait, a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül, meg kell küldeni az érintetteknek, valamint a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.
Kérdés és interpelláció
26.§.
(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amelyek a belső működés viszonyait érintik. (2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén a megkérdezett köteles választ adni. Válaszának elfogadásáról a testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A felvetésnek rövidnek és tömörnek kell lennie. (3) A képviselő-testületi ülésen, a napirendek elfogadása előtt: · a polgármestertől · az alpolgármestertől, · a körjegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpellálhat) , amelyre az ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban kötelesek érdemi választ adni. Ha az interpelláció címzettje írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kel juttatni. Ez esetben a válasz elfogadásáról a testület a következő ülésen határoz. (4) Ha az interpelláció benyújtására a testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 (öt) percet nem haladhatja meg. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy az interpellációját előterjeszteni nem lehet. (5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásba az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet: ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely bizottság elnökét. (6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül, a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el az interpellációt, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.
A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása
27.§.
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: · figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy túllépte a hozzászólásra rendelkezésére álló időtartamot. Ha a felszólítás eredménytelen, a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót. · rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít. A rendre utasított képviselőtől megvonhatja aszót. · tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy az ülés rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha az ismételt figyelmeztetés sem jár eredménnyel – felfüggesztheti a képviselő-testületi ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok, a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén, a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. (3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni, nem lehet.
A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
28.§.
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell, az önkormányzatra vonatkozó iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell megőrizni.
(3) A jegyzőkönyv főbb tartalmi és formai követelményei az alábbiak: · rögzíti az ülés helyét és idejét, · felsorolja az ülésen megjelent képviselők és meghívottak nevét, · utalás arra, hogy a lakosság köréből hányan jelentek meg, · számszerű meghatározást az ülés határozatképességéről, · az elfogadott napirendi pontok felsorolását, · a kérdéseket feltevő és válaszoló nevét, · a hozzászólás alapvető mondanivalóját, · a módosító, kiegészítő indítványokat, javaslatokat teljes egészében, · a szavazás eredményét, számszerűen olyan részletezéssel, hogy hány képviselő szavazott „igennel” és „nemmel”, illetőleg hányan tartózkodta a szavazástól, · a rendeletek és határozatok teljes szövegét, a kérdéseket és interpellációkat, valamint a bejelentéseket. (4) A jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni, melyhez mellékelni kell a meghívót az írásos előterjesztéseket és a jelenléti ívet. (5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző írja alá. A testületi ülést követő 12 napon belül, a készülő jegyzőkönyvet a képviselők megtekinthetik (6) Az eredeti példányt a jegyző kezeli, a második példányt 15 napon belül meg kell küldeni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Vezetőjének, a mellékletekkel együtt. A harmadik példányt a Községi Könyvtárban kell elhelyezni, a negyedik példány a jegyzőkönyvvezető munkapéldánya. Az eredeti példányt évente be kell köttetni. (7) Az állampolgárok az ügyfélfogadási napokon, a körjegyzőnél megtekinthetik a jegyzőkönyvet. (8) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az érintetteken kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét a titkos ügykezelés szabályai szerint kell megőrizni és tárolni. (9) Az elkészült jegyzőkönyveket elektronikusan menteni kell.
Az önkormányzati rendeletalkotás
29.§.
(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján ennek végrehajtására. (2) A rendelet alkotását kezdeményezheti: · települési képviselő, · a képviselő-testület, · a körjegyző A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani. (3) A képviselő-testület előzetesen állást foglal a rendelettervezet előkészítésének szükségességéről. Meghatározza azok menetét, az egyeztetés, és a vitafórumok rendjét. A lakosság széles rétegeit érintő rendelettervezetet, előzetesen lakossági vitára kell bocsátani, illetőleg a testület döntése alapján közmeghallgatást kell tartani. A rendelettervezet szakmai előkészítése, elfogadás után a hiteles szöveg szerkesztése, a jegyző feladata. (4) A hatályos önkormányzati rendeletek, a polgármesteri hivatalban megtekinthetők. (5) A körjegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendelet tervezet előzetes hatásvizsgálata készüljön el, és a rendelet tervezet indoklásához a 6. számú mellékletben szereplő „Tájékoztató az előzetes hatásvizsgálat eredményéről.” Tárgyú dokumentumot csatolni kell.
30.§.
(1) A rendelettervezetet az indoklással együtt, a körjegyző nyújtja be a képviselő-testülethez. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítésnél felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is. (2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá, kihirdetésről a körjegyző gondoskodik. Kihirdetésének módja: hirdetőtáblán történő kifüggesztés. Kihirdetés ideje: a kifüggesztés napja. (3) Az önkormányzati rendelet jelölése úgy történik, hogy a sorszám és az évszám után fel kell tüntetni zárójelben a kihirdetés időpontját. Fel kell tüntetni továbbá a rendelet megalkotójának teljes megjelölését az önkormányzati kifejezést, a rendelet kifejezést, és a rendelt címét. (4) A rendelet folyamatos hatályosulásának vizsgálata az Ügyrendi Bizottság és a körjegyző feladata.
Önkormányzati határozatok
33/A.§
(1) Az önkormányzati határozatok lehetnek: a.) normatív határozatok (közjogi szervezetszabályozó eszköz) b.) hatósági határozat c.) egyéb határozat (sem közjogi szervezetszabályozó eszköz, sem hatósági határozat) (2) A képviselő-testület normatív határozatát a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni. A közzétételről a körjegyző gondoskodik. (3) A határozatokat külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozatok megjelölése tartalmazza a: - sorszámot - az elfogadás évét, hónapját és napját. (4) A képviselő-testület határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, szavazással dönt az alábbi kérdésekben: - napirend elfogadása - ügyrendi kérdések - név szerinti, ill. titkos szavazás elrendelése.
V. Szervezeti szabályok
A képviselő
31.§.
(1) A képviselő, a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. (2) A képviselő, a képviselő-testület alakuló ülésén illetve a megválasztását követő ülésen, az Ötv. 32.§-a szerint, esküt tesz. (3) A képviselő tevékenysége során, hivatalos személyként jár el. (4) A képviselő jogai: · részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának megszervezésében, · kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntését, · a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli együttműködést, · bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet, · a képviselő-testület a képviselőnek, a bizottság elnökének, a bizottság tagjainak- a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetben juttatást állapíthat meg.
(5) A képviselő kötelességei:
· köteles részt venni a képviselő testület munkájában, · olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, · felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, · a tudomására jutott állami, szolgálati titok, valamint az önkormányzat vagyonával, gazdálkodásával összefüggő üzleti titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
(6) A képviselő-testület írásban rosszallását fejezi ki a képviselővel szemben, ha két egymást követő testületi ülésen igazolatlanul nem jelenik meg.
A képviselő-testület bizottságai
32.§.
(1) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
· Ügyrendi Bizottság, · Szociális Bizottság,
(2) A bizottságok jegyzéke, elnökei és tagjai a 3.sz.függelékben található. (3) A bizottságok részletes feladat- és hatáskörét a 2.sz. melléklet tartalmazza. (4) A bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét, a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a hivatal dolgozója, nem lehet a bizottság tagja. (5) A bizottság határozatképességére, és határozathozatalára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (6) A bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza. Együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön-külön meg kell tartani. A bizottság minősített többséggel akkor dönt, ha átruházott hatáskörben jár el, és a döntés meghozatalában minősített döntés szükséges. (7) A bizottság ülését az elnök hívja össze. Az erről szóló meghívót, a csatolt előterjesztésekkel együtt, legalább 5 nappal a bizottsági ülés előtt meg kell küldeni a bizottság tagjainak és a bizottsági ülés részvevőinek. Az ülést a bizottság elnöke vezeti. Indokolt és sürgős esetben a bizottság telefonos vagy szóbeli kiértesítés útján, de legalább az ülés előtt egy nappal előbb is összehívható. (8) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnök a bizottság tagjának írásban adhat eseti képviseleti megbízást. (9) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely- a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt, a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (10) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. Kizárásáról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag estében a bizottság dönt. (11) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. (12) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati, valamint üzleti titkot megőrizni. (13) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket, valamint – külön indítványra – a kissebségi véleményeket is tartalmazza. Hangfelvétel nem készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. (14) A jegyzőkönyv 1 példányát 10 napon belül meg kell küldeni a körjegyzőnek, aki az üléstől számított 15 napon belül köteles azt megküldeni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal részére. (15) A bizottságok a belső működés szabályait az e rendeletben szabályozottakon túl, saját maguk határozzák meg. (16) Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló törvényben foglalt vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, az Ügyrendi Bizottság végzi. (17) Az önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben foglaltak szerinti összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki.
A polgármester
34.§.
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselő testületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működőképessége szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester, megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. (3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai, különösen: · segíti a képviselők munkáját, · összehívja és vezeti a testületi üléseket, · ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire nézve sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. · képviseli az önkormányzatot, · beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról negyedévenként · szervezi a településfejlesztési közszolgáltatásokat, · biztosítja a helyi, demokratikus hatalomgyakorlás és a közakarat harmonikus érvényesülését, · gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok működtetéséről, · a települési közérdek szem előtt tartásával, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, · kapcsolatot tart a helyi párt, társadalmi és civil szervezetek vezetőivel. (4) A polgármester az önkormányzati, valamint a közigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. (5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai: · indítványozza a bizottságok összehívását. A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. · felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. · Bizottsági döntéshozatal esetén, dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartóját személyesen érinti. (6) A polgármester körjegyzőséggel összefüggő jogosítványai: - a körjegyző feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatban véleményt nyilvánít a társközség polgármestere részére, - a képviselő-testület döntései szerint a saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a körjegyzőséget, - a körjegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a körjegyzőség feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, - a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-tetületnek a körjegyzőség belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a a meghatározására, - szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét. (7) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A munkáltatói jogokkal kapcsolatos előkészítő, elemző munkát az Ügyrendi Bizottság végzi. Így bérének, jutalmának megállapítására a bizottság tesz javaslatot. (8) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község polgárai a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhessék. Ezen ünnepek a következők:
Az alpolgármester
35.§
(1) a képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester felelősségi és feladatkörét, valamint részletes feladatait a polgármester határozza meg, amelyről tájékoztatja a képviselő-testületet.
A körjegyző
36.§.
.(1) A képviselő-testületek együttes ülése pályázat alapján, határozatlan időre, jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki. (2) A körjegyző vezeti a körjegyzőségi hivatalt. (3) A körjegyző egyéb feladatai - előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, - ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, - tanácskozási joggal részt vesz a testületi és bizottsági üléseken, - törvényességi észrevételt tesz a szavazás előtt, az előterjesztés vitájában. Köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak, és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel, - gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá, - a jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal részére, - rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és ügyintézéséről. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket, - ellátja a jogszabályban előírt közigazgatási feladatokat és hatósági jogköröket, - dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét: gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, vezetői megbízás visszavonásához, felmentéshez, jutalmazáshoz – polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. - szervezi a hivatal felvilágosító munkáját, - ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével és korszerűsítésével összefüggő feladatokat.34
Körjegyzőség
37.§
(1) Harkakötöny és Harkakötöny községek az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására körjegyzőséget tartanak fenn. (2) A körjegyzőség elnevezése: Harkakötöny és Harkakötöny Községek Körjegyzőségi Hivatala. (3) A Körjegyzőségi Hivatal önálló költségvetési szerv. (4) A körjegyzőség fenntartásának költségeihez a képviselő-testületek a körjegyzőség fenntartására kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően járulnak hozzá. A körjegyzőségi megállapodást a 4.sz. függelék tartalmazza. (5) A körjegyzőség munkarendjét, az ügyfélfogadás idejét, valamint a polgármester és a körjegyző fogadóóráját a 3.sz. melléklet tartalmazza. (6) A Körjegyzőségi Hivatal alaptevékenységén kívül vállalkozói tevékenységet nem folytathat. A Körjegyzőségi Hivatal szervezeti felépítésével, feladataival és működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Körjegyzőségi Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
A társulásra vonatkozó átfogó szabályok
38.§
(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, és ésszerűbb megoldása érdekében, társulásokban vehet részt. (2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi, anyagi) eszközökkel támogatja a település lakosságának olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. (3) A társulás célja és rendeltetése: · tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, · lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása, · lakossági közügyek intézésébe való bevonása, jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek, közös konzultációkon történő megvitatása.
39.§
(1) Azon társulások listáját, amelynek tagja Harkakötöny Községi Önkormányzat, az SZMSZ sz. melléklete tartalmazza. (2) A képviselő-testület által elfogadott társulási megállapodásokat a 5.sz. függelék tartalmazza.
Lakossági Fórumok
40.§.
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok, a községben érdekelt szervezetek, önszerveződő körök képviselői kérdést intézhetnek, és javaslatot tehetnek. Közmeghallgatást kell tartani az önkormányzati költségvetési tervezet érdemi vitája előtt. A közmeghallgatáson felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő- testületet. (2) A lakossági fórumok szervezése, a polgármesteri hivatal feladata. (3) A közmeghallgatásról és a falugyűlésről jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveire irányadó szabályok.
VI. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés
41.§.
(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 30 %-a. (2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha a választópolgárok 30 %-a kezdeményezte.
42.§
(1) A választópolgárok 10 %-a a népi kezdeményezést, a polgármesternél nyújthatja be. (2) A képviselő testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok 10 %-a indítványozott.
VII. Az önkormányzat gazdasági alapjai
Az önkormányzat vagyona
43.§.
(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet tartalmazza. (2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak listását, vagyonrendelet tartalmazza. (3) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos adatok, illetve vagyonkezelésével kapcsolatos döntések – a döntés hatálybalépéséig – üzleti titoknak minősülnek. Az önkormányzat költségvetése
44.§
(1) A költségvetési koncepcióról szóló előterjesztést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a koncepciót. (2) Az önkormányzat a költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. (3) A képviselő-testület a költségvetést önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és z állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (4) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetésének elfogadásakor, kétfordulós tárgyalási módot alkalmaz. (5) Az első forduló főbb elemei: · A Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, · Az önkormányzat számára kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés és helyzetértékelés végrehajtása, · bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek számbavétele, · kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak meghatározása, · a várható döntések hatásainak előzetes felmérése. (6) A második fordulóban – a közmeghallgatás után - a költségvetési törvény által előirt részletezésben, a költségvetési rendelettervezetet tárgyalja meg a képviselő-testület. (7) A költségvetési évet követően, zárszámadási rendelettervezetet kell a képviselő-testület elé terjeszteni, melynek főbb tartalmát a költségvetésről szóló törvény határozza meg .
Az önkormányzat gazdálkodása
45. §.
(1)Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzőségi hivatal látja el. (2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott önállóan gazdálkodó költségvetési szerv pénzügyi-gazdálkodási feladatait a körjegyzőségi hivatal látja el, a képviselő-testület által jóváhagyott megállapodás alapján. Az önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú, vagy részesedésű gazdasági társaságok felsorolását a 6.sz. függelék tartalmazza.
46.§.
(1) Az önkormányzat költségvetése vonatkozásában a polgármester, az intézménynél az intézmény vezetője, vagy az általuk megbízott személy jogosult a kötelezettség vállalásra, valamint a kiadások teljesítésének elrendelésére.
(2) A kötelezettségvállalás, a kiadások teljesítésének elrendelése, csak ellenjegyzés mellett érvényes, amelyre a jegyző, illetve az általa megbízott személy jogosult.
47.§
(1) Az önkormányzat költségvetési szerveinél az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 121/A.§-ban, illetve a költségvetési szervek belső ellenőréséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendeletben meghatározott szabályok szerint belső ellenőrzési feladatokat közösen alkalmazott, belső ellenőrök útján Halasi Többcélú Kistérségi Társulás keretében látja el. (2) Az ellenőrök feladataikat a költségvetési szervek részére elkészített belső ellenőrzési kézikönyvben foglalt szabályok szerint látják el.
VIII. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai
I. fejezet
A vagyonnyilatkozatok benyújtása, átvétele
48.§
(1) A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői, hozzátartozói vagyonnyilatkozat 1 példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: bizottságnak) címezve kell benyújtani a vonatkozó jogszabályban előírt határidőn belül. (2) A vagyonnyilatkozatokat a Körjegyzőségi Hivatal ezzel a feladattal megbízott köztisztviselője veszi át és igazolást állít ki azok átvételéről.
II. fejezet
A vagyonnyilatkozat kezelése és nyilvántartása
49.§.
(1) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a körjegyző által kijelölt, biztonsági zárral ellátott helyiségben, páncélszekrényben kell tárolni. (2) A vagyonnyilatkozatokról a polgármesteri hivatal köztisztviselője nyilvántartást vezet. (3) A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános (kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat). (4) A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. (5) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatalban előre egyeztetett időpontban az Ügyrendi Bizottság egy tagjának jelenlétében, bárki megtekintheti.
III. fejezet Az ellenőrzési eljárás
50.§
(1) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a bizottság ellenőrzi. (2) Az ellenőrzési eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. (3) A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül, elutasíthatja a kezdeményezést. (5) A bizottság, a kezdeményezés érdemi vizsgálata esetén, a képviselőt ill. a hozzátartozóját felszólítja a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok, nyolc napon belül írásban történő bejelentésére. Ezeket, az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, ezeket, az eljárást követő 8 napon belül törölni kell. (6) Az ellenőrzési eljárás eredményéről a bizottság, a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad. (7) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének, ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélküli, ismételt kezdeményezést a bizottság, eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
IX.
Záró rendelkezések
51.§
(1) E rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Harkakötöny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2009.(IV.15) önkormányzati rendelet.
(2) A szabályzat mellékletei: 1.sz. melléklet: az átruházott hatáskörökről, 2.sz. melléklet: a bizottságok feladat- és hatásköréről 3.sz. melléklet: a munka és ügyfélfogadás rendjéről 4.sz. melléklet: Társulások listája, amelyben Harkakötöny önkormányzata részt vesz 5. sz. melléklet: az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai. 6. sz. melléklet: tájékoztató az előzetes hatásvizsgálat eredményéről.40
(3) A szabályzat fügelékei 1. sz. függelék: a képviselők névsora 2.sz.függelék tanácskozási joggal meghívandó Harkakötönyi székhelyű civilszervezetek 3.sz.függelék : a képviselő-testület bizottságai 4.sz. függelék: megállapodás körjegyzőség fenntartására, körjegyzőségi feladatok ellátására. 5.sz. függelék: a képviselő-testület által elfogadott társulási megaállapodások. 6.sz. függelék: az önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú, vagy részesedésű gazdasági társaságok felsorolása.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
Brassó Imre Albert sk. Oltyánné Kozla Erika sk polgármester körjegyző
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||