Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Sajtóközleménye
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
SAJTÓKÖZLEMÉNY
A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatás Szervéhez érkezett közérdekű bejelentések alapján tájékoztatjuk a Lakosságot, hogy ÁNTSZ munkatársaként bemutatkozó személyek keresik meg a Lakosságot, különböző ellenőrzésekre hivatkozva.
A helyszíni szemle során az álellenőrök magukat igazolni nem tudják, a pontos hivatali eljárás okát nem jelölik meg.
Felhívjuk a Lakosság szíves figyelmét, hogy a Népegészségügyi Szakigazgatás Szerv és a Járási Hivatalok Népegészségügyi Intézeteinek munkatársai eljárásuk során minden esetben igazolják magukat és tájékoztatást adnak az ellenőrzés pontos okáról, és az aktuális eljárásról.
Kérjük a Lakosság fokozott figyelmét az esetleges bűncselekmények megelőzése érdekében!
(Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal)
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal közleménye
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL |
Végigkövethető az igényelt okmány útja – új szolgáltatás az elektronikus közigazgatásban
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) fejlesztésének köszönhetően az új okmányok igénylése után tájékozódhatunk az igazolványok aktuális állapotáról. Megtudhatjuk, hogy az okmányt továbbították, esetleg már kiállították, vagy éppen elutasították. A KEKKH honlapján /www.kekkh.gov.hu/ az „Igényelt okmány nyomon követése” ikonra kattintva, díjmentesen nyomon követhető az igényelt személyazonosító igazolvány, a magánútlevél és a vezetői engedély aktuális státusza. Immár gyorsan, egyszerűen és kényelmesen, személyes megkeresés és telefonhasználat nélkül lehet tájékozódni az okmányok helyzetéről.
(Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal)
Kecskemét, 2013. június 3.
Közlemény
az I. negyedéves hulladékkezelési közszolgáltatási díjfizetésről
A Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. tájékoztatja a szolgáltatási körébe tartozó települések lakosságát, hogy a 2013-as, I. negyedéves hulladékkezelési közszolgáltatási díj csekkjeinek kiküldése április közepén történik.
A szolgáltató technikai okok miatt a megszokottól két héttel később postázza az idei, első negyedéves (2013. januári, februári, márciusi szolgáltatási díjat tartalmazó csekkeket) díjbekérő számlát, amelynek befizetési határideje 2013. április 30. lesz. A Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. kéri tisztelt ügyfeleit a fizetési határidő betartására!
A Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. ügyfélszolgálati elérhetőségei:
Cím: 6400 Kiskunhalas, Szilády Áron u. 5-7.
Telefon: +36/30/321 0525 (1-es menüpont)
Üzenetrögzítő: +36/77/422 003
E-mail: ugyfelszolgalat@homokhatsagi.hu
Honlap: www.homokhatsagi.hu
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére
Lakossági tájékoztató
Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés tűzvédelmi szabályai
A növényi hulladék égetése csak egyéb jogszabályok (erdővédelmi, levegőtisztasági, stb)
betartása és a szükséges engedélyek birtokában lehetséges!
Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával korábban a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltségnek (vagy tűzoltóságnak) be kell jelenteni. A bejelentést lehetőleg írásban, kell megtenni, de ha erre nem volt lehetőség, úgy elfogadható a telefonon történő bejelentés is. Az írásban történő bejelentést, úgy kell megtenni, hogy az a tervezett tűzgyújtást megelőzően 24 órával előbb beérkezzen a kirendeltségre. Ezzel csökkenthető a téves tűzriasztások száma és mérsékelhetők a felesleges vonulások okozta plusz költségek.
TŰZGYÚJTÁSI TILALOM elrendelése idején TILOS az avar-, a tarló-, a legelő-, a nád és a növényi hulladék égetése!
A tűzgyújtási tilalom fennállásáról tájékozódhat a tűzoltóságokon, valamint a polgármesteri hivatalokban is.
A tarlóégetést a legelőkön, a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen.
A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos.
Az égetéshez csak a tarlómaradványok, valamint a legelőkön található száraz fű használhatók fel.
A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
A cséplési hulladékok, így pillangósvirágú magvak hulladékai és egyéb hulladék, a fatisztogatás hulladékai (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkek és az arankafoltok – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen égethetők.
Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Ennek érdekében:
- A tarlót vagy az érintett területet az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani,
- A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
- A tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
- A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott (lapátok, parázscsapók, vízzel teli háti permetező), megfelelő létszámú, a tűzjelzés szabályaira is kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni,
- Az égetés helyszínén tűzjelzésre alkalmas eszközt (mobil telefon kell készenlétben tartani)
- Az égetés helyszínén legalább egy traktort ekével ellátva a helyszínen készenlétben kell tartani,
- A tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani,
- Erős szélben TILOS tarló –vagy növényi hulladékot égetni!
- Ha az égetés közben erős szél támad a tüzet azonnal el kell oltani.
FONTOS, hogy a tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
Amennyiben a tűz ellenőrizetlenné, válik, vagy bárki tüzet észlel haladéktalanul köteles tűzjelzést adni a 105-ös telefonszámon a katasztrófavédelem ügyeletének.
A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén annak súlyosságát és következményeit mérlegelve a felelőssel szemben a katasztrófavédelmi kirendeltség 100.000 - 3.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot kell ki szabni, melynek megfizetése a büntetőjogi, ill. a polgári felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól nem mentesít.
A hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatairól
A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kiindulópontja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve annak a levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a törvény felhatalmazó rendelkezése alapján megalkotott, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 27. § (1) és (3) bekezdésével elrendelt általános tilalom. A szabályozás (1) bekezdése egyrészt általános jelleggel megtiltja hulladék nyílt téri égetését, valamint a (3) bekezdés a tilalmat kiterjeszti a lábon álló növényzet, tarló illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (továbbiakban: növényi hulladék) égetésére is.
A fentiekben meghatározott főszabály alól kivételt engedve a következő jogszabályok teszik lehetővé a növényi hulladék égetését:
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a védett és fokozottan védetté nyilvánított életközösségekre (pld. védett növénytársulások) vonatkozóan a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet állapít meg speciális szabályokat. A bekezdésben hivatkozott kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése értelmében az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelőség engedélye szükséges: a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A hivatkozott jogszabály 4. § b) pontjában foglalt fogalom-meghatározás szerint természeti területnek minősül valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természet közeli állapotok jellemeznek.
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Etv.) az erdőben és annak kétszáz-méteres körzetében való tűzgyújtást és annak kivételeit (vágástéri hulladék égetése, tűzrakó helyen kialakított tűz, mészégető, faszénégető) szabályozza. Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az Etv. hatálya alá tartozó erdőterületekre terjed ki. E rendelet az erdőterület vonatkozásában szabályozza az égetési feltételeket beleértve a tűzgyújtási tilalom időszakát is.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 48. § (4) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.
A hatályos jogi szabályozás áttekintésénél ki kell emelni a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 606. §-át, amely a tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályait foglalja össze. E szabályok határozzák meg a tűzvédelem anyagi feltételeit.
Jogszabályi környezet:
- 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
- 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
- 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról
- 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről és az erdő védelméről
- 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről
- 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról