Település

harkakotony logo

Népességszám: 791 fő (2024. december 31-i állapot)
Területe: 52,7 km, mely belterületi és külterületi részekre tagolódik (Harkapuszta, Kötönypuszta)

Harkakötönyről röviden

Harkakötöny szűk 900 lakosú település Bács-Kiskun megyében, a kiskunsági homokvidék déli részén található. Kiskunhalas és Kiskunmajsa városok között 5500 hektár közigazgatási területtel. Az itt élő emberek mezőgazdasággal, elsősorban juh és baromfitenyésztéssel foglalkoznak. A gyenge minőségű homoktalajokon jelentős erdőterületek (akác, szürke nyár, erdei és fekete fenyő) találhatók. Mezőgazdasági és erdőterületeken őz, szarvas, vaddisznó, fácán, mint vadászható vadak, és értékes ragadozómadár-populáció (fekete gólya, kanalas gém, vándor sólyom) található.

A homoki erdőkben honos a borz és a róka is. A település határában található a Harka-tó, melynek az északi partján található több száz hektáros szikes puszta, madár és növényvilága említésre méltó. A terület része az Európai Unió Natura 2000 természetvédelmi hálózatának.

A falu, amely 1949-ben vált önálló településsé a két ősi nevű pusztából Harka (kun méltóságnév) és Kötöny (kun fejedelem) ma már a csatornázás kivételével teljes települési infrastruktúrával rendelkezik. Óvodája, általános iskolája, egészségügyi és szociális intézményhálózata, szociális otthona, könyvtára és hivatala van. A település vonattal és autóbusszal jól megközelíthető. Legjelentősebb helyi ünnepünk a kötönyi napok rendezvénysorozata szeptember harmadik hetében, amelyen kulturális, kulináris és sport programok várják az érdeklődőket.

A község testvértelepülései a székelyföldi Maksa és a lengyelországi Walim.

harka tabla

Gazdaság

A község gazdasága jellemzően a mezőgazdaságra épül. A külterület fele erdő. A többi, főként mezőgazdasági területen a szőlő, gabonafélék közül a rozs és az árpa. A jelentős területű rét-legelő az állattenyésztést segíti, amelyre főként a juh- és a szarvasmarhatartás a jellemző, de a sertéstenyésztés is megtalálható.

A községben több gazdasági társaság működik, tevékenységi körük a szalmafeldolgozás, fafeldolgozás, az állattenyésztés, az üzemanyag kereskedelem. Az egyéni vállalkozók ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytatnak, közülük három vállalkozás termel jelentősebb árbevételt.

A lakosság ellátását a faluban működő vegyes három élelmiszerbolt és egy vendéglátó egység biztosítja. A községben Harkakötöny Község Önkormányzata működtetésében és a hivatal épületében posta működik.

Közlekedés: napi több helyközi buszjárat indul Kiskunhalas és Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza irányába.

A Kiskunhalas-Kecskemét között közlekedő vonat megáll a községben.

Nevezetességek és természeti értékek

A falu határában található temetőt elhagyva találjuk szembe magunkat a csonka Pajorkereszttel (sajnos 2003-ban villám sújtotta, és darabokra tört). A keresztet a Börcsök család állította hálából. Hálából a Balog család újjáépíttette.

A dombról ma gyerekek szánkóznak le telente. Árpád-kori templom romokról is szólnak mendemondák, s annyi bizonyos, hogy minden évben kerülnek elő emberi csontok a környékről a szántások alkalmával.

A határon húzódik az egykori népvándorlás kori erődvonulat, a Csörsz árka is.

Harkakötönyben megtalálható a fokozottan védett, veszélyeztetett tartós szegfű, mely közel 500 példányban virágzik a település külterületi részén. Jellemző fája az olajfűz, amely a mélyében található szikre utal. A nyáron virágzó sziki növényzet megerősíti ezt. A falu határában található egy tó, Harka-tó, illetve telepített fenyves- és nyárerdő. A halászat és haltenyésztés céljaira kialakított tavat szikfok és vakszik növényzettel, sós réti növényzettel, szikes mocsárral borított felületek kísérik.

A tófelület elsősorban a vándorló és a téli vendégként itt tartózkodó madárfajok, a szikes legelők, rétek pedig a fészkelő madárfajainak szempontjából jelentősek. Védett és fokozottan védett fajok fordulnak elő úgy a növény-, mint az állatvilágból.

Másik különlegesség a környéki homokbuckás táj. Valaha, az északi, északnyugati szelek alakították ki ezt a vidéket. Galagonya és kökénybokrok tarkítják a tájat.

Sok a telepített erdő. Nehéz érintetlen helyeket találni, de még fellelhetők ilyen területek Kötönypusztán.

Harka tó és környéke

Régen nagyobb kiterjedésű, természetes vízállás volt, ma már azonban a csatornázásnak és a halászati érdekeknek köszönhetően jelentősen átalakult, halastóként funkcionál. Léte nagyban függ a Dong-ér csatornától, melynek vízminőségén azonban lenne mit javítani.

A csatornázás után a mélyen fekvő, vízjárta területekből kialakított Harka-tó, valamint az azt körülvevő kiterjedt nádasok és szikes rétek egyedülállóan gazdag ökoszisztémának adnak helyt. Számos növényritkaság, köztük több orchidea faj és a sóvirág is fellelhető itt. Páratlanul változatos az itt költő madárvilág, valamint a tó és környéke a régió egyetlen nagy vizes élőhelyeként fontos pihenőhelyet jelent az átvonuló madaraknak is. A terület értékét jól mutatja, hogy évtizedek óta költ itt a fokozottan védett rétisas is.

A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Célkitűzések: az élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve, ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. Az erősebb vízhatást igénylő élőhelyek állománya ne csökkenjen a gyengébb vízhatást igénylő élőhelyek kiterjedésének növekedése miatt. Az élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve, ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja) miatt következik be. Az élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke ne növekedjen. Ennek érdekében az élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. A meglévő élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható jelölő vizes élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő vizes élőhelyek kiterjedésének 10%-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen.

Harkakötöny értékei

Maksai kereszt - Soli Deo Gloria: Jelentése: „egyedül Istené a dicsőség”

Nagyszabású ünnepségek helyszíne volt 2001-ben a település. A kormány millenniumi emlékzászlaját is abban az évben kapta meg a falu, 2001.augusztus 20-án áldották és szentelték meg azt a kőkeresztet, melyet az erdélyi testvértelepülés, Maksa ajándékozott Harkakötönynek. A kereszt a község határában, a parkerdő előtt köszönti a településre érkezőket. A kőkereszt felirata: Soli Deo Gloriam, magyarul: Egyedül Istené a dicsőség.

harka 7

Erdélyi és lengyel testvértelepülések

Maksával, a reformátusok lakta erdélyi településsel már az 1990- es évek vége óta tart a harkakötönyiek kapcsolata. Az elszánt magyar-magyar testvéresülést a hatszáz kilométeres távolság sem akadályozta meg. A harkakötönyiek jelentős segítséget nyújtottak a híres maksai református templom mennyezetének felújításához. Az 1903-ban épült templomban található Erdély egyik legszebb fakazettás mennyezete. A harkakötönyi katolikus egyházközség tagjai a munkákhoz szükséges, speciális festék beszerzésében segítettek. Az erdélyiek viszonzásul egy kőkeresztet hoztak ajándékba Harkakötönybe, ahol korábban még nem állítottak kereszteket a bevezető utak mentén. Szentlélek falu bányájában termelték ki a kőkereszt anyagát, és ott is faragták ki a református és a katolikus települések összetartozását is szimbolizáló keresztet. Az egyszerű kőkereszt felirata: „Soli Deo Gloria”.
A keresztet Oláh Badi Álmos maksai polgármester jelenlétében adták át 2001 nyarán. A két település között elsősorban a családok közötti barátkozás révén erősödött a kapcsolat az évek során. A hatszáz lelket számláló Maksa temetője zarándokhely is, hiszen ott található a híres ágyúöntő, Gábor Áron sírja.

Pajorkereszt Harka-tó közelében (Csorba-kereszt)

A Harka-tó közelében, a majsai földút közelében állt a Pajorkereszt. A kőkeresztet 1836-ban állították a harkai templomromok felett. A régészek szerint itt állhatott a környék egyik középkori faluja. Ezt bizonyító leletek ugyan nem kerültek elő, és az amatőr kincsvadászok is hiába kutakodtak a kereszt közelében. 2003-ban villám sújtotta, melynek következtében több darabra tört.. A keresztdomb közepét egy térképészeti magassági pont óvta meg attól, hogy a mezőgazdasági területről teljesen elhordják. A szakértők szerint a környéken lévő szántókon talált cserépleletek nyomán kirajzolható lenne az egykori település határa. A romba dőlt keresztet 2014-ben felújították. Az összetört kereszt darabjait az új emlékmű mellett helyezték el.

Kopjafa Harkakötöny parkjában

Az 1956-os Magyar Nemzetőrség Héry Tibor Zászlóalj parancsnoka és Dömötör Zoltán főparancsnok részvételével 2011. augusztus 6-án falunapi rendezvénnyel egybekötött kopjafaavatásra került sor Harkakötönyben. Azok a hőseink, akik különböző harctereken hazájuk védelmében, a hazájukért haltak meg, példát mutatva a maiaknak a hazaszeretetből.

Az alkotás nemzeti szimbólumnak számít. A kopjafán elhelyezett felirat emléket állít a hazáért elesetteknek. „Akik a hazáért haltak”

harka 10

50. évi évfordulós kopjafa

A település 50. évfordulójára felállított kopjafa és emlékkő. Kossuth és az Árpád utca kereszteződésében található. 2001-ben avatták.

Szent Kereszt Templom

Az elmúlt századok utalnak a folyamatos egyházi jelenlétre és vallási életre Harkakötöny térségében. Az 1700-as évek második felében az itt élő katolikusok a Kiskunhalasi plébániához tartoztak. A múlt század végén az újonnan épült iskolákban tartottak szentmiséket Kötönyben és Harkán is. A puszták összevonása után 1949-ben a megszületett új településen, Harkakötönyben igényként jelent meg egy templom építése. Ez 1969-ben valósult meg Székely Tibor tervei szerint Csapi Károly kivitelezésével, úgy hogy a kis templom mellé egy szolgálati lakás is épült a település keleti felében. 1970-ben volt az ünnepélyes felavatása Boskó Vilmos Plébános áldotta meg. A templom mondhatni „modern” stílusa, inkább szocreál jellegű. A templom legdíszesebb részei az ablakai, amiket a Kiskunhalason működő apácazárdából örökölt az épület.

harka 11

Iskolák

A falu megalakulásakor az ún. Öreg iskolában folyt a tanítás, amely még az 1900-as évek elején épült. Új iskola 1952-ben épült, majd fokozatosan bővítették, legutóbb 1992-ben: tanterem, ebédlő, tanári szoba. 2000. szeptember 1-jével hozták létre a közös igazgatású közoktatási intézményt Harkakötöny központtal, amely ellátja Kömpöcöt és Pirtót is. 1975-től bővítéssel két csoportos óvoda kialakítására adódott lehetőség. 1957-ben épült a Művelődési Ház nagyterme. A közművelődési intézmény és községi könyvtár Faluház néven működött.

Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola és Óvoda

Harkakötöny község mezőgazdasági jellegű település, 900 fő körüli lakossággal. A Harka tó védett madárvilága és virágai, erdői, homokbuckái csodálatos környezetet, körülményeket teremtenek az oktatás számára. Az iskola tágas udvara betonos, füves és homokos pályával ad lehetőséget tanulóknak az aktív pihenésre.

Az intézmény életében 2011. szeptember 1-jétől jelentős változás következett be: az iskola és óvoda fenntartását a Szeged-Csanád Egyházmegye vette át, így ettől az időponttól a dóci székhellyel létrejött Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola és Óvoda telephelyeiként működik.

Egyházi intézményként különösen nagy hangsúlyt fektetnek az idejáró tanulók, gyermekek keresztény erkölcsiségen alapuló nevelésére, oktatásra, amelynek legfőbb garanciáit az intézmény alapdokumentumaiban, a Pedagógia Programban és a Házi rendben fektettek le. Ezt a megújult szellemiséget tükrözi az intézmény mottója is:

„Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa.” /Márk Evangéliuma 10:14-15/

Mária dombormű

Az emlékmű a haza szeretetére, magyarságtudatunkra, a régi és a mostani Himnuszunkra, valamint arra is emlékeztet, hogy Szent István óta Mária országa vagyunk. Az alkotás a község korábban felújított főterének központi részén kapott helyet. Vannak emberek, akik fontosnak tartják a közösséget, fontosnak tartják, hogy adományozzanak, úgy, hogy még a nevüket sem tudjuk. Ebben az esetben is erről van szó, hiszen a Mária szobrot egy olyan személy ajánlotta fel Harkakötönynek, aki a nevét nem akarta megosztani, de nagy szeretettel és nagy szívvel fordul a közösség felé. A település első embere és Bányai Gábor országgyűlési képviselővel együtt leplezte le az alkotást, amelyet Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskeméti érsek szentelt meg és helyezett el koszorút a talapzatánál polgármesterrel közösen.

harka 15

A harkakötönyi harang

A harkakötönyi harang a Harkai hívek adományaiból és dr. Kovács Vince plébános támogatásával készült 1929-ben. A harang egyik oldalán a megfeszített Jézus szerepel. A másik oldalán pedig a következő felírat található:

"Isten

Dicsőségére, Jézus Szent tiszteletére

Öntetett a harkai hívek adományából

Dr. Kovács Vince plébános ideje alatt 1929.

Öntötte Bóditsy Sándor Baján

1857.számú harang."

Faluház régen

Eredetileg templomnak tervezték. 1957-ben épült a Művelődési Ház nagyterme. Nagyapáti János és Sípos György is hosszú ideig voltak az igazgatók, Sípos György egyben könyvtáros és igazgató is volt hosszú ideig. Volt lehetőség kikapcsolódni a faluba, mert az 1970-80-as években disco és mozi is működött a művelődési házban.

A mostani fodrász helységben régen jegypénztár és kantin működött. A nagyteremben mikor még nem volt bővítve, a végében egy színpad állt, ahol az iskolások szerepeltek különböző események és ünnepségek alkalmával. A színpad felett volt a mozi nagy vászna, és a terem két oldalán helyezkedtek el a székek, volt olyan hely, amiért többet kellett fizetni a moziba.

A presszó helység, mint Aranybárány eszpresszó néven nyitotta meg ajtaját, a Tsz ideje alatt jött létre, hogy az itt dolgozó embereknek nyújtson kikapcsolódási lehetőséget.

harka 16

Faluház napjainkban

A Katona József Könyvtár 2005-ben indította el a Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatást. Tervszerűen, évről évre egyre több települést sikerült bekapcsolni a rendszerbe, amelynek lényege, hogy a lakosság helyben, utazgatás nélkül hozzájusson a korszerű könyvtári szolgáltatásokhoz. Ehhez a programhoz csatlakozott Harkakötöny. A könyvtár felújítása és új berendezése 2014-ben a Nemzeti Kulturális Alap és a helyi önkormányzat támogatásával valósult meg. A könyvtár népszerű a településen élők között, hiszen könyveket, folyóiratokat kölcsönözhetnek, könyvtárközi kölcsönzést kérhetnek, igénybe vehetik a számítógépes szolgáltatásokat, tájékozódhatnak az interneten, technikai szolgáltatásokat kérhetnek, mint fénymásolás, nyomtatás, szkennelés. A gyerekeket könyvtári foglalkozások várják. A faluház ad helyet a rendszeres vásároknak, KönyvtárMozinak és a havonta jelentkező Baba-Mama Klubnak.

harka 17

Harkakötöny történelme

Harkakötöny története olyan, mint a viszontagságos magyar történelem. Területünket az őskortól kezdve lakhatták, mert pattintott kőszerszámokat és igen szépen csiszolt kőbaltát is találtak itt. A Római Birodalom idején a katonák a Balog-hegy mellett elhaladva érkezhettek meg a Kereszt-halom melletti táborukba. Területünk a szarmata és jazig népnek is otthont adott, de élhettek itt a hunok, a gepidák és az avarok is.

Községünk neve magába foglalja a honfoglalás kori szövetséges törzsek hadvezérének és az 1239-ben betelepült kunok vezérének a nevét. A Duna-Tisza közén elterülő terület a honfoglalás kori névadási szokások szerint a terület használójától kapta első nevét. Harka neve a harmadik legfontosabb méltóságnévből (nagyfejedelem, gyula, horka) alakult át személynévvé. Egyes források szerint horka irányította a honfoglalás kori magyar törzsekhez csatlakozó szövetséges törzseket, ezért köthető a vezérük neve a hadvezéri és bírói tisztség egyidejű betöltéséhez.

Tétény fia Harka, Harka fia Gyula, Gyula leánya Sarolt, aki Géza magyar nagyfejedelem felesége volt. Egy magyar fejedelemhez illő feleség csak nagy befolyással és hatalommal rendelkező családból származhatott. Harka területe a királyi birtokok részét képezte, a település neve ezért élhette túl a viharos a magyar évszázadokat. A települési névadási szokások szerint, amikor a területet kettéosztották, az eredeti központi rész megtartotta régi nevét és a kihasított részt az új használójáról nevezték el. 1239. évben a Harkai-tó közepétől egy nyíllövésnyire eső, észak-nyugatra elhelyezkedő terület, Kötöny vezérről kapta a nevét.

1241-ben a kunok kivonultak Magyarországról és a mi területünk a tatárok fennhatósága alá került.

IV. Béla magyar király ország építő munkája során visszahívta a kunokat, egy részük a Duna-Tisza közén telepedett le, de Kötöny vezér egykori birtokát „szent és sérthetetlen helynek tekintették”, ezért azt a kunok nem foglalták el. Így kerülhetett Kötöny-puszta is az egyház birtokába. A törökkori összeírások szerint Harka-puszta és Kötöny-puszta, mint két önálló jogállású terület az egyházi nemesek birtokában állott.

A török csapatok kivonulása után a Kiskunságot eladták a Német Lovagrendnek, de Harka-puszta és Kötöny-puszta továbbra sem képezte a Kiskunság részét, ezért két birtok magánkézbe került. A két pusztát „közigazgatásilag” Kiskőröshöz csatolták.

Tázlár község megalakulásától, Harkakötöny 1949-beli megalakulásáig, a két puszta megőrizte több évszázados, eredeti, közigazgatási határait.

1945. év után a Községalapító Bizottság úgy döntött, hogy sokszori kísérlet után a két puszta végleg kiválik Tázlár községből. A két puszta megmaradt területén az 1949. évben sikerült Harkakötöny névvel új községet alapítani. Harkakötöny község története ezzel az évvel kezdődik, de területünk megérdemli azt, hogy az elődökről méltóképpen emlékezzünk meg.

Akikre büszkék vagyunk

Berki Viola (1932.május 5 – 2001.március 26)

Berki Viola Kiskunhalason született régi értelmiségi és gazdálkodó családban. Apja Berki Andor agrármérnök, anyja Gyenizse Katalin. Nem az iskolatársai között, hanem szüleinek Kiskunhalas határában, Kötöny-pusztán lévő birtokán érezte jól magát. Itt a gulyások, pásztorok és kocsisok társaságát kereste. Kisgyermek korától szenvedélyesen rajzolt és kapott biztatást iskolai tanítóitól, Thorma János özvegyétől és Pándy Lajos grafikusművésztől. A háború és a rendszerváltás után a család miden ingó és ingatlan vagyonát elkobozták, földönfutókká váltak, az apát börtönbe zárták

Viola Pestre költözött. Nagynénje Bauer Rudolfné Berki Jolán vette pártfogásba. Berki Viola 1951-től Magyar Népművészeti Főiskola tanulója volt, de 1954 és 1955-ben politikai okokból kizárták, így csak 1958-ban végzett. Mestere, tanára Fónyi Géza volt. 1962-ben édesapja halála után anyjával a Ferencvárosba, a Ferenc körút 19. bérházba költöztek. Ott, a harmadik emeleten volt első önálló műterme is. 1965-ben rendezte első önálló kiállítását. A szakma és a közönség felfigyelt az átlagostól eltérő hangú festőművésznő képeire. Művészetét a narratív jelleg és saját fantáziája mellett bibliai és történelmi események befolyásolták a leginkább. Hatottak rá a kiskunhalasi élet, közélet, életmód vonatkozásai, elemei. Többször járt Oroszországba, és később a nyugati világban is megfordult. Több velencei üvegmozaikos, kerámia falas és olajjal festett pannó falképet készített.

Sokat rajzolt, ceruzával, tussal, akvarellel és készített sokszorosított grafikákat. Újságok számára dolgozott és könyvekhez készített illusztrációkat. Berki Viola sohasem ment férjhez, gyermeke sem született.

Kitüntetései:

1975- Munkácsy díj

1978-ban és 1980: Szegedi Nyári Tárlat díj

1984- Érdemes Művész cím

1994- Magyar Köztársaság Tiszti keresztje (polgári fokozat)

1995- Kiskunhalas díszpolgára

1999- Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották és megkapta az Akadémia nagy aranyérmét

Kiskunhalason Berki Viola Közalapítványt hozott létre. 2000-ben súlyos idegi alapú betegség támadta meg, több hónapot kórházban töltött és körülbelül egy évet még élt műtermében. Festeni rajzolni már nem tudott. 2001.március 26-án halt meg Budapesten, Kiskunhalason temették el.

Műterme minden tárgyát a kiskunhalasi Thorma János múzeumra hagyta.

Berki Viola állandó kiállításának megnyitására a Gyűjtemények Házában 2004. június 10.-én került sor.

Harkakötönyben is megemlékeztünk Berki Viola munkásságáról.

berki viola

A Faluház adott otthont „Berki Viola rajzai” című kiállításának, melyet 2012. augusztus 17-én Szűcs Károly nyitott meg.

berki 5

Maróti Dezső (1947. február 2.-)

1947-ben született Tázláron, vallásos, paraszti családba, 5 testvére van. Harkakötöny gyermekkorában különvált Tázlártól, ő mégis Kiskunhalas Felsőszállási Általános Iskolába járt, mert oda közelebb és jobb úton lehetett eljutni, mint Harkakötönybe.

A halasi tanítók halasi szellemben nevelték, irodalmi tevékenységének korai kibontakozása is nekik köszönhető. Tanulmányait Budapesten folytatta, szobafestő és autófényező szakmát tanult. A katonasághoz már Kiskunhalasra sorozták, ahol leszerelés után is maradt, dolgozott.

Kiskunhalasra ma is ezer szállal kötődik. Felesége egy halasi lány lett, Kiskunhalason dolgoztak, ezután rövidesen harkakötönyi lakosok lettek. Jelenleg is Harkakötönyben él családjával. Három unokája van. Nyugdíjas napjait a családjával való foglalatoskodás mellett a méhészet és a költészet tölti ki. „Bátor sasok tanítottak” címmel jelent meg első verseskötete 2008-ban, második kötete „Vértestvérek” címmel jelent meg. Tagja a Nemzetközi Újságírók Szövetségének, a Kulturális Nemzeti Szalonnak, a Szilády Áron Társaságnak, Petőfi útján a Nemzetőrségnek, a Kiskunhalasi József Attila Irodalmi Körnek és a Bács-Kiskun Megyei Írók, Költők Baráti Körének. Szavalásai során több kitüntető elismerésben részelült pl. József Attila különdíjban. Eddig 16 antológiában jelentek meg művei.

maroti dezso